Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kobakos gyümölcsök fajtái

 

  • a sárgadinnye és
  • a görögdinnye.

 

A sárgadinnye

Kép

 

   A sárgadinnyét cukordinnyének is nevezzük. Cukortartalmuk kb. 10 %.  Legismertebbek a Kantalup, a Togo és a Turkesztáni fajták. A Kantalup dinnye héja mélyen-gerezdes, húsa élénk narancssárga színű és tömörebb a többi fajtánál. A Togo zöldessárga színű héja sima és igen vékony. A gyümölcs húsa élénkzöld színű, nagysága a Kantalup fajtánál kisebb. A legfinomabb a zamatos ízű, zöldes fehér húsú Turkesztáni dinnye. A szabályos, vagy kissé megnyúlt gömb alakú dinnyék a legnagyobbak. Származási helyén, Turkesztánban (ma Üzbegisztán) a 15 kg-os súlyt is elérik.

   Bár a cukrászok mindhárom fajtát sűrű cukorban tartósítják, erre legalkalmasabb a Kantalup dinnye.

 

 

A görögdinnye

Kép

 

   A görögdinnye Afrika trópusi vidékéről származik. Kalorikus tápanyagtartalma kevés, de kellemes íze és üdítő hatása miatt kedvelt. Piros és sárgabelű, fekete és barna magvú fajtáik alakja gömb, vagy megnyúlt. Felületük sima, héjuk színe a fajtától függően sötétzöld, halványzöld vagy csíkos. 

 

A héjas vagy más néven száraz termésű gyümölcsök

 

     Közös jellemzőjük, hogy belső, ehető részüket kemény burok veszi körül. Összetételükben, táplálkozástani értékükben és felhasználásukban eltérnek a többi gyümölcstől. Ide tartoznak az olajosmagvak és a gesztenye. Az olajosmagvakat külön címszó alatt már megismertük.

 

 

A gesztenye

Kép

 

   A gesztenye Dél-Európában és a Kaukázusban őshonos. Kémiai összetétele nagymértékben különbözik a csoport többi tagjától. Kevés fehérjét (kb. 5%) és zsírt (kb. 1,5%), ugyanakkor jelentős mennyiségű szénhidrátot (kb. 33%), főleg keményítő formájában tartalmaz. Víztartalma is magas (kb. 60%).

  Csak főzve vagy sütve fogyasztható. A cukrászipar pürét készít belőle, melyet gyorsfagyasztással tartósítanak.

 

Előző oldal: Bogyótermésű gyümölcsök

Következő oldal: Déligyümölcsök

 

Tartalomjegyzék