Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csonthéjas magvú gyümölcsök fajtái

 

  • a cseresznye,
  • a meggy,
  • a szilva,
  • a kajszibarack és
  • az őszibarack.

 

   Közös jellemzőjük, hogy a lédús gyümölcshús csonthéja magot vesz körül. a  magban (cseresznye, kajszibarack) keserű ízű, ciántartalmú glükózid, az amigdalin található. A korai és a késői fajták érési ideje közel esik egymáshoz, ezért általában rövid ideig fogyasztható idényáruk, gyorsan romlanak, nehezen tárolhatók. Tartósítóipari felhasználásuk jelentős.

 

A cseresznye

Kép

 

   Európában őshonos, az egész mérsékelt övben elterjedt. Cukortartalma a csonthéjas magvú gyümölcsök között a legnagyobb (kb.14%), ezért cukor hozzáadása nélkül is tartósítható. C-vitamin-tartalma jelentős a tavaszi és a kora nyári vitaminellátásunk szempontjából. Nagyság szerint kis, közepes és nagyméretű, a gyümölcshús keménysége szerint puha és ropogós fajtákat különböztetünk meg. Érésük szerint korai és késői érésűek. A késői érésűek zamatosabbak. Befőzésre a kemény állagú, nem túlérett gyümölcs a legalkalmasabb. Legismertebb és legkedveltebb fajta a Germersdorfi óriás.

 

 

A meggy

Kép

 

   A meggy hazánkban is őshonos. Cukortartalma közel azonos, de savtartalma mintegy háromszorosa a cseresznyének. A szerves savak közül jelentős a citrom-, az almasav-tartalma, ezért kellemesen savanykás ízű. Pektintartalma magas. Legismertebb fajtái: Pándi üvegmeggy, Érdi bőtermő és a Cigánymeggy, mely a beporzást segíti elő. Felhasználása szélesebb körű a cseresznyéénél. Sütemények fontos töltetanyaga. A konzervipar befőtt, dzsem, szűrt és rostos gyümölcslé készítésére használja. Gyors fagyasztva is forgalomba kerül. Bort és likőrt is készítenek belőle.

 

 

A szilva

Kép

 

   A szilvát általában minden országban termesztik, ahol az éghajlat megengedi, mert rendkívül igénytelen növény. Magyarországon egyik leg elterjedtebb gyümölcsfajta. Szénhidráttartalma csaknem kizárólag cukor (kb. 13%), ezért a belőle készült lekvár cukor nélkül is eltartható. Megkülönböztetünk magvaváló (pl.: Besztercei, Olaszkék szilva) és maghoz kötött (pl.: Vörös szilva) szilvafajtákat és ringlóféléket (pl.: Sermina, Zöldringló).

 

A kajszibarack

Kép

 

   A kajszibarack termesztése hazánk éghajlati és talajviszonyai nagyon alkalmasak, így legelterjedtebb gyümölcseink közé tartozik. Jelentős kiviteli cikkünk is. Táplálkozási értékét kb. 10 % cukortartalma, valamint C-vitamin- és karotin-tartalma (1 mg %) adja. A karotin mennyisége fajtánként változó, a legtöbb a Magyar kajsziban, legkevesebb a Rózsa kajsziban található. Ismertebb fajtái még a Korai piros, a Ceglédi óriás és a Budapest szépe. Felhasználása széles körű. A konzervipar befőtt, dzsem, lekvár, szűrt és rostos ivólé készítésére használja. A cukrászipar és az édesipar a mandulához hasonló ízű magját használja fel. A Rózsabarackból pálinkát főznek. A kecskeméti barackpálinka világszerte ismert és keresett ital.

 

 

Az őszibarack

Kép

 

   Az őszibarack őshazája Nyugat-Kína. A XVIII. század óta termesztik. A világtermelés 45%-a Európából származik. Az alma és a körte után legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs. Táplálkozási értékét gazdag aromaanyagai mellett elsősorban magas élvezeti értéke adja. Szénhidrát- és C-vitamin-tartalma nem sok, de rost, kálium, foszfor, valamint a sárgahúsú fajták karotin-tartalma jelentős. Megkülönböztetünk magvaváló és maghoz kötött (duránci) molyhos és kopasz felületű, a gyümölcshús alapján fehér-, sárga- és vörös húsos fajtákat. Legismertebb fajtái: Elberta, Ford, Champion, Nektarin ("kopaszbarack"). Elsősorban friss fogyasztásra alkalmas, de befőtt, dzsem, gyümölcslé készítésére is használják. Jelentős exportcikkünk.

 

Előző oldal: Almatermésű gyümölcsök

Következő oldal: Bogyótermésű gyümölcsök

 

Tartalomjegyzék