Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bogyótermésű gyümölcsök fajtái

 

  • a szőlő,
  • a köszméte (egres),
  • a ribiszke,
  • a málna,
  • a szamóca,
  • a szeder,
  • a faeper,
  • az áfonya,
  • a bodza és
  • a csipkebogyó.

 

   Közös jellemzőjük, hogy magas a C-vitamin- és a pektintartalmuk. Kellemes íz- és zamatanyagaik miatt a termesztett fajták igen keresett gyümölcsök.

 

A szőlő

Kép

 

   A szőlő őshazája a Földközi-tenger vidéke. Egyik legrégibb kultúrnövényünk, a gabonafélékkel egy időben, kb. 7000 évvel ezelőtt kezdték termeszteni. Hazánk majdnem egész területén termesztik, közvetlen fogyasztása mellett jelentős mennyiséget felhasználunk borkészítésre. Táplálkozástanilag igen értékes, mert tápláló, nagy élvezeti értékű gyümölcs. Magas a szőlőcukor és a gyümölcscukor-tartalma (kb. 18%). Jelentős szervessav-tartalma üdítővé, étvágygerjesztővé teszi. Felhasználása szerint csemege- és borszőlőket különböztetünk meg.

   A cukrászat fontos dúsító anyaga a mazsola, melyet mazsolaszőlőből aszalással állítanak elő.

 

A köszméte

Kép

 

A köszméte (egres) Magyarországon is őshonos, szinte minden házi kertben megtalálható. Megkülönböztetünk piros, sárga és zöld színű, valamint hosszúkás és gömbölyű fajtákat. Nagy savtartalma miatt nyers fogyasztásra csak teljesen érett állapotban alkalmas. Konyhai és konzervipari felhasználás mellett gyorsfagyasztott mirelit termékként is forgalomba kerül.

 

A ribiszke

Kép

 

   A ribiszke hazánkban vadon is terem, a házi kertek közismert növénye. Piros, fehér és fekete gyümölcsű fajtákat különböztetünk meg. Szénhidráttartalmuk közepes, szerves sav-, pektin- és C-vitamin-tartalmuk azonban igen magas. Szerves sav tartalmuk a hazai gyümölcsök között a legnagyobb. A legtöbb C-vitamin a fekete ribiszkében található. A konzervipar gyümölcslét, szörpöt és dzsemet készít belőle.

 

A málna

Kép

 

   A málna hazánkban a bogyótermésű gyümölcsök közül a legnagyobb mennyiségben termesztjük, sokat igényel belőle a külföldi piac is. A legkényesebb gyümölcsök egyike, ezért gondosan kell kezelni. A legkisebb szénhidrát tartalmú, de szerves-savakban és pektinben gazdag gyümölcs. Friss gyümölcsként fogyasztva közkedvelt. A cukrászipar fagylalt készítésére, sütemények ízesítésére használja.  A konzervipar egyik legértékesebb alapanyaga. Legnagyobb mennyiségben szörpnek dolgozzák fel, de gyümölcsízt és dzsemet is készítenek belőle. Gyorsfagyasztott formában mind a belföldi, mind a külföldi piacos keresett termék.

 

A szamóca

Kép

 

   A szamóca a kereskedelmi forgalomban inkább földieper néven ismert. Őshazája Kelet-Ázsia. C-vitamin-tartalma jelentős (40 mg %),ezért a korán érő gyümölcs fontos tavaszi vitaminforrás. A cukrászipar és a konzervipar a málnához hasonlóan értékesíti.

 

 

A szeder

Kép

   A szeder Európában és Észak-Amerikában egyaránt őshonos, vadon termő alakja az országban mindenütt megtalálható. Ízletes gyümölcs nyersen is fogyasztható, de feldolgozott termékei ismertebbek: gyümölcsíz, dzsem, szörp és bor.

 

 

A faeper

Kép

 

   A faeper Kínából származik. Fehér és fekete gyümölcsű fajtája ismert. A gyümölcs kellemesen édeskés, jellegzetes zamatú. Könnyen törődik, ezért piaci értékesítése korlátozott. A friss fogyasztás mellett pálinkát készítenek belőle.

 

 

Az áfonya

Kép

   Az áfonyát hazánkban nem termesztik, a vadon termő gyümölcsöt begyűjtik. Főleg gyümölcsíz és dzsem készítésére használják, amit vadhúsok mellé tálalhatunk. Bort is készítünk belőle.

 

 

A bodza

Kép

 

   A bodza szintén vadon terem, de csak az ún. fekete bodza érett termése használható fel. Gyümölcsízt, szörpöt és bort készítenek belőle. Virágját szárítva gyógytea készítésére is felhasználják.

 

 

A csipkebogyó

Kép

 

   A csipkebogyó a vadrózsa húsos, piros áltermése. Táplálkozástani értékét C-vitamin-tartalma (200 mg %) adja. Főleg gyümölcsízt, szörpöt készítenek belőle, de szárított csipkebogyó tea készítésére is alkalmas.

 

Előző oldal: Csonthéjas magvú gyümölcsök

Következő oldal: Kobakos gyümölcsök

 

Tartalomjegyzék